Népszerű az üdülési csekk
2019. 01. 01.Az első negyedévben 500 ezren -a tavalyinál kétszer többen - választották az üdülési csekket természetbeni juttatásként - közölte a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány.
Tovább olvasom
Az első negyedévben 500 ezren -a tavalyinál kétszer többen - választották az üdülési csekket természetbeni juttatásként - közölte a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Napi 8 óránál hosszabb munka esetén csökken a hatékonyság, és nő a balesetveszély - állapítja meg egy német tanulmány annak kapcsán, hogy a német munkavállalók egyharmada heti 42 óránál többet dolgozik. Veszélyes az éjszakai műszak is: az ilyen munkarendben dolgozóknál alvászavar és emésztési problémák jelentkezhetnek. A WSI gazdaság- és társadalomtudományi kutatóintézet, illetve a Hans Böckler Alapítvány közös tanulmányából kiderül, hogy 2002 és 2007 között 40-ről 40,3 órára nőtt a német átlagos munkahét időtartama, és majdnem minden harmadik teljes munkaidős dolgozó heti 42 óránál többet teljesít. Egészségügyi szakemberek szerint ez azért aggályos, mert a hatékonyság jelentősen csökken, a balesetveszély ellenben jócskán megnő, ha valaki nyolc óránál többet dolgozik egy nap. Ráadásul egy hosszú munkanap után lényegesen kevesebb ideje és energiája marad az alkalmazottaknak a továbbképzésre - írja a Világgazdaság. A német munkavállalók 16 százaléka éjszakai műszakban is dolgozik, ami ex
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Magyarországon egy vezető a legalacsonyabb beosztásban dolgozók fizetésének minimum hatszorosát viheti haza. A beosztottak és a vezetők bére közti különbség Kínában a legszembetűnőbb: itt a menedzserek tizenkétszer több pénzt visznek haza egy hónapban, mint az irodai alkalmazottak.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Egy pályakezdő, diplomás rendőr bruttó 216 ezer forintot, míg egy alezredes 284 ezret keres havonta. Emellett a bért tucatnyi pótlék és juttatás növelheti. Illetményalapjukat egy különleges bevetés havi 100-150 százalékkal - így akár 36 800-55 200 forinttal is emelheti. "A rendőrség hivatalos állományú tagjai a hatályos törvényeknek és a nemzetközi jognak megfelelően fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítőnek minősülnek"- mondta el magazinunknak Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Nem kerül pénzbe, a dolgozók vágynak rá, mégis sok munkahelyi vezető fukarkodik vele. Pedig a jól és jókor megfogalmazott szóbeli dicséret bearanyozhatja a kollégák napját. Néhány fogás és gyakori hiba az elismerés kommunikálásáról.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Alig egy hete látott napvilágot az iskolarendszeren kívüli szakképesítéseket összegző, új Országos Képzési Jegyzék. A jegyzékben szereplő eddigi 807 szakképesítést 416-ra csökkentették. Mindemellett az új rendszerben rész-szakképesítéseket is lehet szerezni, ha valaki a teljes szaktanfolyam befejezése előtt megszakítja a tanulmányait. Összeállításunkban arról kérdeztünk HR-eseket: mit ér a munkaerőpiacon az OKJ-s képesítés.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Napi bruttó 12-16 ezer forintos átlagkereset, felsőfokú idegennyelv-tudás, rugalmasság, némi humorista-véna, együttműködő készség és türelem. A szakma gyakorlásához a jó idegzet elengedhetetlen: időnként útlezárások, átszervezések, halálesetek is nehezíthetik a munkát. Górcső alatt az idegenvezetői szakma.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Az Egyesült Államokban körülbelül 30-40 millió dolgozó visel a testén tetoválást, ennek ellenére a munkáltatókban ellenérzést vált ki a testdísz. Legtöbbjük arra kéri alkalmazottaikat: az irodában rejtsék el testet díszítő ábrákat. Magyarországon hasonlóan vélekednek a munkáltatók, éppen ezért állásinterjú előtt - ha lehetséges, érdemes eltakarni a tetoválást. Az Egyesült Államokban a 18-25 év közötti fiatalok 30 százaléka, a 26-40 éveseknek pedig közel fele (40 százaléka) tetovált - derül ki a Pew Researc felméréséből. Bár a tetováltak száma magas, a munkáltatók mégis úgy látják, jobb, ha az ábrákról az ügyfelek nem szereznek tudomást. "Néhány vállalatnál nem kell elrejteni a dolgozóknak, ugyanakkor bizonyos szakmákban szigorúan tilos láthatóvá tenni. Ilyenek például a banki állások, az éttermi munkák és az egészségügyi pozíciók" - állítja Jamie Yasko-Magnum stílustanácsadó. Az okok az előítéletekben keresendők - állítja Todd Dewett. Az ohioi Wright State University professzora szerin
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
A vezetők kőkemények, ha a beosztottak munkaidejéről és teljesítményéről van szó, ám magukra nézve nem tekintik kötelezőnek a szabályokat. A bevallottnál kevesebbet dolgoznak, a munka kárára intéznek magánügyeket, nagyvonalúan kezelik a saját munkaidejüket. Legalábbis ez derül ki a Deloitte tanácsadó cég által készített felmérésből, amelyben 4 ezer amerikai munkavállalót kérdeztek. A dolgozók elsősorban azt hányják a felettesek szemére, nem teljesen őszinték a munkahelyi csapattal szemben, ha saját ténylegesen ledolgozott munkaidejükről van szó. A beosztottak úgy vélik: feletteseik sokkal kevesebb időt töltenek kemény munkával, mint ahogyan azt sok esetben éreztetik a csapattal. Ráadásul nem is következetesek, kettős mércét alkalmaznak. A megkérdezettek csaknem felének ugyanis meggyőződése, hogy a főnökök a rugalmas munkavégzés követelményrendszerét és kereteit is sokkal elnézőbben alakítják ki, ha történetesen magukról van szó. A válaszadók több mint 80 százaléka abban is egyetértett:
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Sok stressz, kevés pénz. E két tényezőt fogalmazzák meg a német munkavállalók munkájuk értékelésekor. A három fokozatú skálán a dolgozóknak 13 százaléka adott maximális osztályzatot egy DGB gazdaságkutató intézet 6800 fős mintán végzett reprezentatív felmérése szerint. Főként a kölcsönzött munkavállalók elégedetlenek munkájukkal Németországban.A megkérdezett munkavállalók 32 százaléka elégségest, 55 százaléka közepest, és csak 13 százaléka adott jó minősítést munkájára és munkakörülményeire. Az összkép némileg rosszabb az egy évvel korábbival összevetve, ugyanis egy-egy százalékkal emelkedett az elégséges és közepes osztályzatot adók aránya. A kölcsönzöttek közel fele elégedetlen
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
A modern munkahelyi kultúra fontos eleme a feladatközpontúság. Ennek jegyében nem a munkaidő szigorú betartására, hanem a feladatok elvégzésére kerül a hangsúly. Növekszik azoknak a cégeknek a száma, amelyek rugalmas munkaidő-beosztást tesznek lehetővé alkalmazottaiknak. Céges körképünk a munkaidőről. A piackutatással foglalkozó GfK Hungária Kft-nél az alkalmazásban lévők többsége rugalmas, 8 órás munkaidőben dolgozik, ami azt jelenti: délelőtt 10-től 14 óráig tart a törzsidő - a fennmaradó időszakban a dolgozók a határidők szem előtt tartásával maguk határozhatják meg hogyan osztják be idejüket. Napközben is intézhetnek magánügyeket "A rugalmas munkaidő adta lehetőségek azt is biztosítják, hogy akár naponta más időpontban kezdjenek és végezzenek a munkatársak. A halaszthatatlan dolgokat - például banki ügyintézést, gyermekek elhozását óvodából, iskolából - akár napközben is elintézhetik, mivel a vállalati politika elsősorban a feladatok minőségi, határidőre történő befejezését várja e
Tovább olvasom