Napidíjuk átlagosan 70 és 180 ezer forint között mozog, a legjobbaké 220 ezer is meglehet. Olyan átmeneti vezetők ők, akik néhány hónap alatt „rendbe teszik” a megbízó céget: válságot kezelnek, új rendszereket építenek fel, növekedési pályára állítják a vállalatot. Aztán a megbízás leteltével – mint egy vándormadár – továbbállnak egy következő projektre, egy teljesen más cég felsővezetőjeként. Hogy kik is ők? Az interim managerek.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Zsebbe fizetés, ingyenes „próbanapok”, belsősből kölcsönzötti státusz. A munkaadó számos fogással rövidítheti meg alkalmazottját. A munkajogász szerint tízből nyolcan nem mernek vagy akarnak pert indítani. Hogyan lehet a bajt megelőzni? Melyek a leggyakoribb vezetői túlkapások?
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Cikksorozatunk második részében egy Spanyolországot megjárt fiatalember számol be élményeiről. Nádudvari Péter pár szavas spanyol szókinccsel indult útnak, vissza pedig már nyelvvizsgával érkezett. Ő a spanyolokról keringő sztereotípiáknak éppen az ellenkezőjét tapasztalta.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Miként lehet bölcsészhallgatóként az angol vendéglátóiparban megtalálni a számításunkat? Vágási László példája választ ad a kérdésre. A fiatalember egy hotelben "mindenes": pultos, felszolgáló, recepciós. Szállást és ellátást ingyen kap a tulajdonostól, így szépen tud félretenni. Külföldi munkavállalásról szóló sorozatunk második részében az ő angliai boldogulását mutatjuk be.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Gyorsaság, egyszerűség, több állásajánlat. Többek között emiatt dönt egyre több álláskereső az internetes pályázás mellett. Az előnyök mellett azonban vannak aknák is, amelyek kis körültekintéssel kikerülhetők. Öt veszély és tippek a helyzet kezelésére.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
"Jó a kommunikációs készségem", "csapatjátékos", "rugalmasság". Álláspályázatok ezreiben bukkannak fel ezek a megfogalmazások. Ugyan a személyes képességek (a szaknyelvben soft skills) állásról dönthetnek, a HR-esek mégsem szeretik a közhelyparádét. Hogyan lehet megfogalmazni erősségeinket, az általunk fontosnak vélt értékeket? Mit írjunk le és miről nyilatkozzunk inkább állásinterjún?
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Munkaadói diszkrimináció, kevés bölcsődei férőhely és rosszul értelmezett szülői kötelességtudat áll a kisgyermekes édesanyák munkavállalásának útjában. Az ismét 3 évre tervezett gyes sem feltétlenül használ az ügynek. Igaz, a nők részmunkaidős alkalmazása esetén meghirdetett 7 százalékpontos járulékcsökkentés kitörési pont lehet.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
A külföldre vágyó munkavállalók egyik legnépszerűbb célpontjai közé tartozott Spanyolország a kedvező időjárás és az érdekes nyelv miatt is. Jelenleg a gazdasági válság miatt kisebb az esély a dél-európai országban álláshoz jutni, legfeljebb szezonális munkák teremhetnek a külföldieknek. A 20 százalék feletti munkanélküliség pedig növeli a konkurenciaharcot. Egy helyi EURES-tanácsadót és két kint élő magyart kérdeztünk a spanyol álláspiacról.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Óriásiak a különbségek a szakmai gyakorlati helyek között. Az egyetemisták valahol csak kávét főznek és postára járnak, máshol viszont szakmájukba vágó, felelősséggel járó feladatokat kapnak. A legtöbb fiatal a gyakorlati hely keresésénél a sötétben tapogatózik. Egy müncheni főiskolás is így érezte, majd a dilemmára válaszként weboldalt alapított. A prakti-test.de portálon szakmai gyakorlatosok írnak élményeikről és értékelik a cégeket. Hasonló magyar kezdeményezéssel eddig még nem találkozunk, pedig elkelne egy megbízható hírforrás. A német oldal alapítóját, a 23 éves André Meiert kérdeztük.
Tovább olvasom
2019. 01. 01.
Külföldi munkavállalásról szóló sorozatunkban ezúttal egy diplomás szakmában dolgozó magyar fiatalembert mutatunk be. Nagy Endre a BME-n végzett, öt éve Londonban dolgozik informatikusként. Azt javasolja a diplomásoknak, ne fizikai munkát célozzanak meg elsőre, mert onnan később nehéz lesz kitörni. Úgy látja, az angliai álláskeresésben a szaktudás mellett ugyanolyan fontos a magabiztosság. Az érvényesülésre pedig a legjobb esélyük az orvosoknak és az informatikusoknak van. Nagy Endre 2001-ben végzett villamosmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Jó állása volt, ráadásul kiszámítható karrierút állt előtte egy hazai telekommunikációs nagyvállalatnál. Ennek ellenére – vagy épp ezért – 2006-ban felkerekedett, hogy szerencsét próbáljon Londonban. Sikerrel járt. A 33 éves fiatalember azóta is a News Corporation médiabirodalom egyik fejlesztőcégét erősíti informatikusként. Meggyőződése, hogy jól döntött, most sem tenné másként.
Tovább olvasom