Tehetséges fiatalokra vadásztak a cégek

2019. 01. 01.

Kétszáznál is több cég keresett tehetséges pályakezdőket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tavaszi állásbörzéjén. A kiállítók szerint a fiatalok jobban is felkészülhettek volna az állásbörzére, ám lelkesnek és érdeklődőnek mutatkoztak. A Műegyetem aulájában a standok között kérdeztük a résztvevőket. A vártnál valamivel kevesebb álláskereső jött el az idei Műegyetemi Állásbörzére, ám a látogatók összetétele rendkívül színes volt. Találkoztunk építészmérnökökkel, műszaki informatikusokkal, gépészmérnökökkel, közgazdászokkal, nemzetközi gazdálkodást hallgatókkal, kommunikáció szakosokkal, bölcsészekkel, de a résztvevők között volt egy molekuláris biológusként végzett hölgy is. A biológus hölgy elsősorban a gyógyszercégek miatt látogatott ki a börzére. "Sajnos, egyikük sem tudott számomra azonnal állást ajánlani, viszont azzal bíztattak: ha lesz üresedés, értesítenek" - mondta el a hölgy, aki egyébként egy éve diplomázott, és azóta is állás nélkül tengődik. Ám nemcsak a végz

Tovább olvasom

Mérnökökre, pénzügyesekre vadásznak a cégek

2019. 01. 01.

A bővülő cégek körében a mérnökök, az informatikusok, a pénzügyi szakemberek és a betanított munkások a legkeresettebbek. Nagyobb számban új munkahelyeket teremtő cégeknél érdeklődtünk. A héten néhány cég idei bővüléséről készítettünk összegzést. Az új munkahelyek száma mellett álláskeresőként az is lényeges, pontosan kiket keresnek a vállalatok. A világ egyik vezető pénzügyi szolgáltató vállalata, a Morgan Stanley tavaly döntött úgy: Budapesten hozza létre új üzleti szolgáltató és technológiai központját. A cégnél azóta is folyamatosan zajlik a kiválasztás. A tervek szerint az alkalmazotti létszám 2009-re eléri majd a 450-500 főt. Pénzügy és informatika a Morgan Stanley-nél A cég budapesti irodájába fog kerülni több informatikai és számviteli funkció, az értékpapír-kereskedelmi tevékenység háttérmunkái, de magyar elemzők fognak részt venni a MS magánvagyon-kezelési és jelzálog-hitelezési üzletágában is, valamint a pénzügyi jelentések elkészítésében. A vállalat jelenleg angolul jól bes

Tovább olvasom

Munkamentes vasárnapot akarnak

2019. 01. 01.

Harrach Péter, a KDNP politikusa szerint ha Hollandiában és Ausztriában be tudnak zárni szombat délben a boltok, akkor ezzel itthon sem lenne probléma. "Nem irigylem azokat, akiknek az a vasárnapi szórakozásuk, hogy plázában lődörögjenek" - mondta a politikus. A politikus az ATV Reggeli Jam műsorában elmondta: véleménye szerint jelentéktelen többletösszegért ülnek hétvégenként a pénztárgépnél a családanyák, tehát nincsenek kompenzálva. Nyugat-Európában van rá példa

Tovább olvasom

Többet dolgoznak a szlovákok

2019. 01. 01.

Az EU tagállamaiban Hollandiában és Norvégiában a legalacsonyabb a heti munkaidő, míg a 2004-ben csatlakozott országokban a legmagasabb. Hollandiában heti 30 órát dolgoznak - igaz, sokan részmunkaidőben-, míg nálunk 40,3 órát - írja a Népszabadság. Az EU-tagállamok közül minél nyugatabbra tekintünk, annál kevesebb a heti munkaidő. A legkevesebbet Hollandiában és Norvégiában töltik főállásban végzett munkával az emberek: átlagosan 30,8, illetve 33,7 órát dolgoznak egy héten. Magyarország 40,3 órás heti munkaidejével a listavezetők közé tartozik, bár a csehek, a szlovákok és a lengyelek többet dolgoznak nálunk. Az utóbbi évek tendenciáját tekintve azonban csökkenni látszik a munkára fordított heti idő, de hazánkban még lényegesen magasabb az OECD- tagállamok átlagánál.

Tovább olvasom

Nyári szabadság: jár, ha jelezzük

2019. 01. 01.

Az éves szabadság egynegyedével a munkavállaló rendelkezik. Ha 15 nappal korábban írásban jelzi kérelmét a munkaadó felé, akkor az nem tagadhatja meg - válaszolta Dr. Sipos Márta ügyvéd munkajogász egy olvasónk kérdésére. Néhány tanulságos munkajogi kérdést és választ gyűjtöttünk össze.

Tovább olvasom

Önként lehet majd túlórázni

2019. 01. 01.

Az EU miniszteri tanácsa tegnap politikai megállapodást kötött arról: a kölcsönzötteknek ugyanolyan jogok járnak, mint a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottaknak. Az EU emellett elfogadta azt a módosítás-javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy egy alkalmazott heti 48 óránál többet dolgozzon, ha akar. A politikai megállapodás lényege: az ideiglenes szerződéssel felvett munkaerő számára már a foglalkoztatás első napjától kezdve ugyanolyan jogokat kell biztosítani a fizetés, a szabadság és az anyasági távollét tekintetében, mint a határozatlan időtartamú szerződéseseknek - írja a Világgazdaság. Ez a gyakorlatban munkaügyi szakértők szerint azt jelenti, hogy ezentúl nagyjából ugyanannyiba fog kerülni az ügynökségtől kapott kölcsönmunkaerő foglalkoztatása, mint a "hagyományos", határozatlan idejű szerződések keretében dolgozóké. Szintén tegnap fogadtak el egy irányelv-módosítási javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállaló beleegyezésével meghaladható legyen a heti átlag

Tovább olvasom

Fusiznak a tanárok nyáron

2019. 01. 01.

Hiába a két hónapos nyári szünet, a tanárok jelentős része nyáron is dolgozik. Nem eredeti munkahelyén, hanem fizetéskiegészítés céljából "fusizik". Valaki magánórákat ad, mások a legkülönbözőbb helyeken - az idegenforgalomban, a vendéglátásban - próbálnak szerencsét. Az ok egyszerű: a bruttó 150 ezer forintos átlagfizetés sokaknál nem elég a megélhetésre. A plusz pénzt így akkor keresik meg, amikor pihenniük kellene. Sokak életét nehezíti az a jogellenes jelenség, hogy csak június 30-ig szóló szerződést kapnak, amit szeptember elsejétől hosszabbítanak, így nyáron nincs fizetés.

Tovább olvasom

Tíz perc munkahelyi pihenés csodákat tehet

2019. 01. 01.

Valaki kimegy kávézni a konyhába és a kollégákkal beszélget, más egykedvűen bámul ki az ablakon, megint más privát e-maileket válaszol meg. A dolgozók felmérések szerint napi 70 percet töltenek a munkaidőből pihenéssel. A kikapcsolódás fontos, növeli a későbbi munka hatékonyságát, ám nem mindegy, hogyan tesszük. Tippek, hogy még hatékonyabb legyen a munkanapunk. Pihenésre használjuk a szünetet Az egyik leggyakoribb hiba a munkahelyen, hogy a dolgozók a munkaközi szünetben is a munkáról beszélnek. Ki mennyit pénzt hozott be? Milyen üzletek vannak láthatáson? A munkák közti néhány percet valóban kikapcsolásra használjuk. Már az is segíthet, ha sétálunk az irodában, néhány lépcsőt megteszünk a lépcsőházban vagy lemegyünk az utcára megmozgatni magunkat. Az első tíz perc a leghatékonyabb Több kutatás is bizonyítja, hogy a munkaközi szünet első tíz perce a leghatékonyabb. Éppen ezért fontos, hogy az ebédszünetet ne nyújtsuk túl hosszúra. Inkább többször tartsunk 10-12 perces szünetet, mint e

Tovább olvasom

Nyaralás vagy álláskeresés?

2019. 01. 01.

A következő hetekben több ezer egyetemista, főiskolás államvizsgázik. Akik már tavaly ősszel vagy a tavaszi állásbörzéken elkezdték a pályázást, többnyire állást találtak. Akik még nem néztek szét az álláspiacon, dilemma előtt állnak: "Nyaralás előtt vagy csak ősszel ugorjak neki az álláspiacnak?" Kevésbé piacképes diplomával nem érdemes várni.Az állástalan frissdiplomások előtt két út áll: vagy elkezdik az álláskeresést azonnal, vagy még elmennek nyaralni és utána vetik bele magukat az álláskeresésbe. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem karrierirodájának munkatársa szerint az állással még nem rendelkező frissdiplomások többsége csak ősszel kezd el állást keresni, főleg az állásbörzék idején ugrik meg a karrieriroda látogatóinak száma. Júliusban és augusztusban csak elvétve tévednek be a hallgatók - tájékoztatott Ignácz Szilvia. Ezt erősítette meg Hágen Tímea, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodájának vezető

Tovább olvasom

Felpörög a nyári szezonmunka

2019. 01. 01.

Nyáron nem csupán diákok, hanem ideiglenes vagy tartós munkanélküliek ezrei kapnak munkalehetőséget a vendéglátásban, idegenforgalomban, építőiparban vagy a mezőgazdaságban. Kiket keresnek, mennyiért és milyen formában a legkönnyebb a munkavállalás?

Tovább olvasom

A férfiak óriási bérelőnyben

2019. 01. 01.

A foglalkoztatás és a keresetek tekintetében is hátrányban vannak a nők a magyar munkaerőpiacon. A tavalyi statisztikai adatok tanúsága szerint a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű férfiak és nők átlagos keresete között havonta megközelítően 110 ezer forint volt a különbség a gyengébbik nem hátrányára - derül ki a Világgazdaság cikkéből.Hazánkban a munkaképes korú, 15-64 év közötti nőknek alig több mint a fele dolgozik, miközben a férfiak foglalkoztatottsága megközelítőleg 64 százalékos. Az eltérés egyébként minden korcsoportban jelentős, a 25-39 évesek körében például 20 százalékpontos a különbség - derül ki az MSZOSZ és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés által összeállított Gazdasági és szociális adattár összesítéseiből. Nemcsak a foglalkoztatásban, a fizetésekben is nagyok a különbségek. A tavalyi statisztikai adatok tanúsága szerint a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű férfiak és nők átlagos keresete között havonta megközelítően 110 ezer forint volt a különbség a gy

Tovább olvasom