Munkahelyi dohányzás: 27 millió forint bírság másfél év alatt

2019. 01. 01.

Másfél év alatt országosan összesen mintegy 27 millió forintnyi bírságot szabott ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a nemdohányzók védelmében hat éve elfogadott törvény megsértései miatt. Ebből is látszik: hazánkban egyelőre még mindig nehezen tartják be a munkahelyi dohányzás írott és íratlan szabályait."Folyamatosan érkeznek hozzánk bejelentések, panaszok a munkavállalóktól. A 2003. január elsejétől 2004. május végéig tartó időszakban mintegy 184 ezer ellenőrzést végeztek el az ÁNTSZ munkatársai" - tájékoztatta magazinunkat Dr. Balogh Attila, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkaegészségügyi és Kémiai Biztonsági Főosztályának főosztályvezető-helyettese.

Munkahelyi dohányzás: 27 millió forint bírság másfél év alatt



A nemdohányzók egészségének védelmében a munkahelyeknek mindenképpen rendelkezniük kell dohányzásra kijelölt hellyel, szükséges biztosítani a helyiség megfelelő szellőzését, és ami még rendkívül fontos, hogy a dohányzók valóban a megfelelő helyen szívják el cigarettáikat. Amennyiben a cég ezen feltételeknek nem tesz eleget, akár 10 millió forintos büntetésre is számíthat. A törvény szerint ugyanis maximálisan ennyit szabhatnak ki munkavédelmi bírság címén az ÁNTSZ ellenőrök.



"A munkahelyi dohányzásra vonatkozó ellenőrzési tapasztalataink javuló tendenciát mutatnak: míg 2003-ban 18 millió forint bírságot szabtunk ki, addig 2004-ben közel azonos ellenőrzési szám mellett "mindössze" 9 milliót. Egyre több munkáltató és munkavállaló tesz eleget a jogszabályi kötelességeknek a nemdohányzók védelmében, és egyre többen veszik tudomásul, hogy a passzív dohányzás akár halálos is lehet" - tette hozzá Dr. Balogh Attila.


Különös veszélyben az éjszakai szórakozóhelyek dolgozói



Hazánkban évente 28 000 ember hal meg valamely, dohányzás okozta betegségben. Pontos adat nincs arról, hogy közülük kik cigarettáztak ténylegesen, és kik voltak, akik csak a füstöt szívták. Valószínűleg azonban jó néhányuk a passzív dohányzás miatt vesztették életüket.



A passzív dohányzás elsősorban a gyermekekre veszélyes. A dohányos szülők gyermekei ötször annyira hajlamosak az asztmára, mint a nemdohányzó családban élő fiatalok. A főleg éjjel üzemelő szórakozóhelyeken dolgozók is hasonlóan nagy veszélynek vannak kitéve, hiszen a pult mögött állva folyamatosan szívniuk kell a halált okozó füstöt.


A szakmunkások között a legtöbb a dohányos



Foglalkozásokhoz, pozíciókhoz egyébként nem, iskolázottsághoz viszont köthető a rendszeres dohányzás. Világszerte jellemző, hogy az egyetemet végzettek között cigarettáznak a legkevesebben, a nyolc osztályt vagy annyit sem végzettek közül pedig a legtöbben, kivéve Magyarországon. Nálunk ugyanis a szakmunkás végzettségűek között van a legtöbb a dohányos. Egy 2000-ben elkészült Gallup felmérés szerint a 15 éven felüliek 34 % -a dohányzik rendszeresen.


Leszokni nehéz, de nem lehetetlen



Folyamatosan lehet hívható az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) "dohányzásról leszokást segítő" kék száma, ahol szakemberek segítik a teljes füstmentesség elérését. Az OEFI orvosai által használt módszerrel a programot végigcsinálók 74 % - a nem gyújt rá soha többé, míg a spontán leszokók mindössze 1 % - a teszi le a cigarettát véglegesen. "A hozzánk fordulók egy 3 hónapos programon vesznek részt. Először feltérképezzük a páciens dohányzási szokásait, és leszokási kudarcait, majd közösen kiválasztunk egy, az elvonási tüneteket csökkentő készítményt. Ezen kívül különböző trükkökkel próbáljuk megkönnyíteni a leszokást. Ha például valaki mindig rágyújt a kávéjához, megkérjük, hogy legalább néhány hétig ne igyon kávét" - avatott be Dr. Vadász Imre, főorvos, a Dohányzás megelőzési és leszokást segítő csoport munkatára


Külföldi tulajdonú cégek érdeklődnek a leszoktatásról



A módszer sikerességét, hasznosságát a munkáltatók is észrevették. Egyre több, főleg külföldi tulajdonban lévő cég menedzsmentje érdeklődik a program iránt. Elképzelhető, hogy néhány éven belül a nagyobb vállalatok belekezdenek alkalmazottaik dohányzásról leszoktatásába, egészségük, és a cigarettaszünetek megszűnése érdekében.


"Nő azon páciensek száma, akik egyrészt állásuk megtartása érdekében határozzák el a leszokást, másrészt mert szembesülnek azzal, hogy egyre több pozícióra csak nemdohányos embert vesznek fel" - tette hozzá a főorvos.


Nem diszkrimináció a dohányosok elutasítása



Ez egyébként teljesen legális. "Nem faji, nem nemi, és nem korra való megkülönböztetés, ha a munkáltató nem kíván dohányosokat felvenni, így nem minősül diszkriminációnak" - mondta Sipos Márta ügyvéd, munkajogász. "A dohányos a cigarettaszünetek miatt nem tudja kitölteni a munkaidejét, emellett többet is betegeskedhet, mint nemdohányzó kollégái" - továbbította a munkaadók leggyakrabban előforduló magyarázatát az ügyvédnő.


Megoldás?



A leszokás lenne a tökéletes megoldás, a teljes füstmentességig azonban maradnak az egyéb lehetőségek. Sipos Márta szerint a probléma akkor enyhülne, ha a munkavédelmi szabályokat megszigorítanák, Dr. Vadász Imre a cigarettadobozon lévő, külföldön már jól bevált elrettentő képek hazai bevezetésében bízik, Dr. Balogh Attila pedig a törvény betartásában látja a dohányzás visszaszorításának lehetőségét.