Mit ad az Erasmus a karrierépítésben?

2019. 01. 01.

Idén 25 éves az Európai Biztottság legnépszerűbb ösztöndíjprogramja az Erasmus. Csak tavaly közel 5 ezer magyar egyetemista kótolt bele a nyugat-európai felsőoktatásba. Kevesen tudják, hogy már szakmai gyakorlatra is lehet menni, illetve magyar cégek is fogadhatnak külföldről Erasmus-gyakornokot.

Mit ad az Erasmus a karrierépítésben?

Évről évre folyamatosan növekszik az ösztöndíjprogramban résztvevő magyar fiatalok száma - hangzott el a programot kezelő Tempus Közalapítvány szerdai sajtóbeszélgetésén. A 2011/12-es tanévben 4353 magyar hallgató ment 4-5 hónapra nyugat-európai egyetemre, főiskolára, ami közel 200 fővel több az egy évvel korábbinál és több mint négyszerese a 15 évvel ezelőttinek. Bokodi Szabolcs, a Tempus projektvezetője elmondta, jelenleg a diplomát szerző magyar fiatalok 6,5-7,0 százaléka megy Erasmusra. Az EU célkitűzése 2020-ra a 20 százalék elérése.


Vannak egyetemek, ahol különösen nagy a mozgás. A MOHA magazin a közelmúltban készítette el a "top Erasmus-egyetemek" ranglistáját. A felsőoktatási intézményeket az oda érkező és az onnan külföldi résztanulmányokat folytató hallgatók száma alapján szedte lajstromba a teljes létszámmal súlyozva. A Budapesti Corvinus Egyetem végzett az élen, majd az ELTE és a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) következik.


diákok


Merre mennek a magyarok?


A magyar hallgatók egyébként a legnagyobb számban Németországban próbáltak szerencsét, majd Franciaország és Hollandia következik.


A beszélgetésen elhangzott, az Erasmus befektetés a hallgató részéről. A havi 300-350 eurós átlagos ösztöndíj ugyanis a legtöbb esetben csak a szállásra elegendő. Így minden hallgatónak és családjának saját zsebből is hozzá kell járulnia a tanuláshoz. Ahol szűk a családi kassza, ott sok fiatal magyarországi vagy kinti diákmunkából tesz félre illetve a magyarországi diákhitel is igényelhető erre az időszakra.


Szakmai gyakorlatra is ki lehet menni


Kevesen tudják, de nemcsak tanulni, hanem szakmai gyakorlatra is ki lehet jutni Erasmussal. Lebhardt Olivér, a MOHA magazin főszerkesztője az első között volt, amikor 2008-ban ilyen formában szerencsét próbált. Ő az "utcáról", ismeretség és álláshirdetés nélkül jutott be egy berlini múzeumba. Egyszerűen emailt írt az intézmény igazgatójának, akinek Olivér levele felkeltette figyelmét és egy elbeszélgetés után meg is kapta a szakmai gyakorlatos helyet.


Olivér úgy látja, Németországban 450-700 euró közötti havi összeg kell a megélhetéshez, ebből a legnagyobb tétel a szállás, ami igényszinttől, várostól függően 100-300 euró között érhető el.


Bujdosó Attila a Kitchen Budapest innovációs labor kutatója a 2002-03-as tanévben járt Erasmus-hallgatóként Stockholmban. Attila szerint az Erasmus legfontosabb hozadéka, hogy nyitottabbá teszi az embert. "Azért is kell kimenni, mert megtanulunk más emberekkel szót érteni, idomulni hozzájuk, és megérteni őket." Szerinte a hangsúly a kultúrsokkon van, a szakmai rész csak hab a tortán.


Magyar cégek fogadhatnak külföldi hallgatót


Egyelőre kevés magyar vállalat él a lehetőséggel, pedig ők is felvehetnek külföldi Erasmus-hallgatót 5 hónapos szakmai gyakorlatra.


Hogy milyen előnye származhat egy vállalkozásnak ebből? A kollégák közül többen gyakorolják az idegen nyelvet (a gyakornok akár céges nyelvórákat tarthat), a külföldi fiatal érkezése emellett kulturális élmény, felpezsdíti a munkahelyi légkört.
Szakmailag a gyakornok segíthet idegen nyelvű marketinganyagok megfogalmazásában, anyaországában potenciális partnerek, fórumok, segítő szervezetek felkutatásában, adatbázisépítésben.


Az Erasmus ösztöndíj fő hozadéka a karrierépítésben:
- Javítja és magabiztossá teszi a nyelvtudást
- Megtanít idegen közegben az érvényesülésre
- Segít más kultúrák, másfajta gondolkodás megértésében
- Új ismeretekhez segít szakterületünkön a külföldi egyetemen
- Külföldi kapcsolati hálót teremt, aminek később akár a munkában hasznát vehetjük
- Jól mutat az önéletrajzban. A megbízható nyelvtudás, a céltudatosság és az alkalmazkodási készség jele.


A magyarországi egyetemek, főiskolák Erasmus-toplistája:
1. Budapesti Corvinus Egyetem
2. Eötvös Loránd Tudományegyetem
3. Nemzetközi Üzleti Főiskola
4. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
5. Budapesti Gazdasági Főiskola
6. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
7. Kodolányi János Főiskola
8. Pécsi Tudományegyetem
9. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
10. Szegedi Tudományegyetem
(ahonnan arányosan a legtöbben mennek ki és ahová a legtöbb hallgató érkezik)


Karácsony Zoltán, 2012. november 22.