Külföldi ösztöndíj: adu a karrierépítésben?

Önkéntes munka: érettségi után, egyetem közben

Nem csupán egyetemisták és főiskolások szerezhetnek külföldi tapasztalatot. Az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS - European Voluntary Service) keretében 18-30 év közötti fiatalok vállalhatnak önkéntes munkát különféle civil szervezeteknél. „Évente 200-230 magyar fiatal megy ki a programunkkal. A legnépszerűbb célország Anglia – igaz, itt nehezebb is munkát találni -, de Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország iránt is élénk az érdeklődés” – mondja Szabó Csilla, a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat szakreferense. S hogy milyen munkákat vállalnak az önkéntesek? A skála széles: ifjúsági irodákban, környezetvédelmi szervezeteknél, a szociális szférában helyezkednek el. Két héttől maximum 1 évig lehet ebben a formában dolgozni. Érdemes a kimenetel előtt fél évvel elkezdeni a szervezést, ugyanis ennyi idő szükséges a hely megtalálásához. Az önkéntesség kifejezetten hasznos lehet annak, aki érettségizett, de nem vették fel egyetemre vagy egyszerűen ki akar szakadni a hétköznapi taposómalomból.

Egyelőre széles körben nem ismert, ám annál több lehetőség rejlik az Erasmus Fiatal Vállalkozóknak programban. Aki ezen részt vesz, 1-6 hónapot tölthet el egy általa kiválasztott EU-tagállambeli vállalkozásnál. A pályázásnak nem előfeltétele egy cég önálló működtetése, így például családi vállalkozások 30 év alatti tagjai is jelentkeznek – számolt be Mészáros Mónika Alíz, a program hazai képviselője, az ITD Hungary keretei között működő Enterprise Europe Network vezetője. A pályázás angol nyelven lehetséges, amihez egyebek mellett egy üzleti tervet is csatolni kell. A program két éve indult és sikertörténetben sincs hiány. „Egy fiatal magyar borász Franciaországba jutott ki általunk. Annyira jól érezte magát, hogy rábeszélte cégvezető édesapját, fogadjanak ők is külföldi ösztöndíjast” - meséli Mészáros Mónika Alíz. Külföldi partnercég egyébként az Enterprise Europe Network több ezer vállalatot tartalmazó adatbázisából választható ki.

Külföldi tapasztalat a cv-ben: mit gondol a HR-es?

Hogy néz ki mindez munkaadói oldalról? Miként tekint a vállalati szféra a külföldet megjárt diplomás pályakezdőkre? „Mindenképpen jól mutat az önéletrajzban és a megbízható nyelvtudásról árulkodik. Nem csupán a tanulmányi ösztöndíj számít előnynek, hanem az önkéntes munka is” – fogalmaz Ficzere Ferenc, a magyarországi Bosch Csoport kommunikációs vezetője. Érdekesség, hogy a német tulajdonú elektronikai vállalatnál az angol a hivatalos nyelv. Aki emellett németül is tud, az előny, ám angol nélkül műszaki vagy gazdasági diplomás munkakörökbe nem lehet bekerülni. Az elvárt nyelvtudás szintje a Boschnál pozíciótól függően változik. Cégen belüli kommunikációnál az érthetőség és a folyamatosság a fő szempont, kevésbé a nyelvtani tökéletesség.

„Állásinterjún látszik, ki az, akinek van külföldi tapasztalata” – summáz Nagy István, a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) oktatási és képzési szakértője. „Aki tanult vagy dolgozott külföldön, magabiztosabban beszél nem csak idegen nyelven, hanem magyarul is. Sajnos sok pályakezdőnél probléma, hogy nem tudja eladni magát, gyenge a kommunikációs készsége” – mondja. A TVK egyébként támogatja a hallgatók külföldi tapasztalatszerzését. Egy egyetemista például a közelmúltban így jutott ki Spanyolországba. Szabó Csilla az önkéntes dolgozók visszajelzései alapján megjegyzi, egy év alatt jelentősen javul a nyelvtudás és a nyelvi biztonság. Alapfokról középfokra mindenképpen el lehet jutni.

Nem szabad azonban aduként kezelni a külföldi tanulmányokat az álláskeresésben. Egy londoni vagy berlini vendégszemeszter ugyan jó alap, de automatikusan nem nyit meg kapukat. Megfelelő szaktudás, fellépés, önmenedzselés és a pályázási technikák megtanulása nélkül nincs siker.

Mire elég a bsc-diploma?

Nagy dilemma sok ezer egyetemista, főiskolás számára, mit csináljon az alapdiploma (bsc, ba) megszerzése után? Kezdjen el dolgozni? Vagy felvételizzen mesterszakra és célozza meg az msc/ma diplomát? Mit ér egyáltalán a bsc diploma?

A beszélgetésen megjelent szakemberek több stratégiát is felvázoltak. „Aki nem biztos abban, hogy hosszú távon ezzel szeretne foglalkozni, annak érdemes az első bsc megszerzése után állást keresnie. És majd később, munka mellett megcélozni egy mesterdiplomát, akár egy teljesen más területen. Akiben nagy a szakmai elhivatottság, pontos karriercélja van, annak javasolt továbbtanulni és msc-t végezni” – mondja Lányi Katalin, a Tisza Csoport HR-fejlesztési vezetője. Hozzáteszi: sok munkaadónál az a legfontosabb szempont, hogy a pályakezdőnek legyen valamilyen diplomája, megbízható nyelvtudása, jó egyéni képességei és lehetőleg legyen mögötte szakmai gyakorlat. A cégen belüli munkafolyamatokat majd különféle vállalati képzéseken megtanítják neki. A multinacionális cégek előszeretettel építenek a pályakezdőkre. Nekik ugyanis nincsenek más munkahelyeken gyűjtött „rossz reflexeik”, munkastílusuk könnyebben igazítható a cég értékeihez – fogalmaz a HR-szakember.

Így harcolnak a cégek a hallgatókért

Nem csupán a fiatalok harcolnak a munkahelyekért, hanem a cégek is a jövő szakembereiért. A TVK és a Bosch már a tanulmányok alatt különféle kampányokkal igyekszik megszerezni a legjobbakat. Különösen nagy a küzdelem a műszaki diplomásokért, ugyanis a piaci igényekhez képest kevés a hallgató. A Bosch e célból saját tanszéket tart fenn a Miskolci Egyetemen, mérnökversenyt szponzorál a BME-n.

Nincs könnyebb dolga a TVK-nak, ugyanis vegyipari területen is megfigyelhető szakemberhiány. A MOL-csoporthoz tartozó petrolkémiai nagyvállalat évente hirdet ösztöndíjprogramot: külföldi és hazai tapasztalatszerzést, a diplomamunka-íráshoz szakmai támogatást és tanulmányi ösztöndíjat ad a programban résztvevőknek, akiknek a diplomázás után állást sem kell keresniük. Emellett működik „TVK-tanszék” Veszprémben, Miskolcon és Debrecenben. Mindkét cég rendszeres látogatója az egyetemi karrierrendezvényeknek, állásbörzéknek. Ficzere Ferenc megjegyzi, a munkaerő-toborzásnál továbbra is probléma a kicsi költözési hajlandóság. „Az ország nyugati részéről és Budapestről szinte lehetetlen Kelet-Magyarországra csábítani a dolgozókat. Nincs nagy érdeklődés a cégcsoporton belüli külföldi munkalehetőségek iránt sem. Örülnénk annak, ha nőne az országon belüli és a nemzetközi mobilitás is” – mondja a kommunikációs vezető.

Youth on the Move – új uniós kampány

A „Youth on the Move” (Mozgásban az ifjúság) az Európai Unió új kampánya, melynek első rendezvényére október 8-9-én Budapesten került sor. A kezdeményezés célja, hogy segítse a fiatalok mobilitását, felhívja a figyelmet a más országban szerzett munka- és tanulmányi tapasztalat előnyeire, amelyek javítják a fiatalok elhelyezkedési esélyeit. A budapesti Millenáris Teátrumban száz szervezet, intézmény mutatta be oktatási, kulturális, foglalkoztatási mobilitási programjait, emellett interaktív kiállítások, vitafórumok várták a kilátogatókat. A kampány második színhelye ezen a héten a franciaországi Bordeaux lesz.

Hasznos oldalak ösztöndíj-vadászoknak

www.tka.hu – a Tempus Közalapítvány weboldala (Erasmus, Tempus, Leonardo, Comenius stb. ösztöndíjak kezelője)
www.mobilitas.hu - a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat oldala (ösztöndíjak önkéntes munkára)
www.scholarshipportal.eu – európai ösztöndíjkereső, 800 ajánlat
www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság portálja
www.erasmus-entrepreneurs.eu – Erasmus Fiatal Vállalkozóknak ösztöndíjprogram
www.haesf.org – a Magyar-Amerikai Vállalkozói Ösztöndíjalap oldala
www.fulbright.hu – magyar-amerikai oktatási csereprogramok
www.pafi.hu – magyar pályázatfigyelő
www.kulturpont.hu – kulturális ösztöndíjkereső

Karácsony Zoltán, 2010. október 12.